HTML

Csillogó fogak Csillag dokival

Friss topikok

  • A fogdoki: @Lacííí: Kedves Laci! Köszönöm, hogy hozzászólt a blogomhoz! :-) Nagyon örülök, amikor hasonló kér... (2014.03.25. 23:08) Kérem a következőt!

2014.01.26. 20:29 A fogdoki

"Van lyukas fogam? Pedig naponta háromszor is mosok fogat!"

Ezt a két mondatot nap mint nap hallom a pácienseimtől. Ilyenkor megkérdezem, hogy a fogközöket hogyan tisztítják. Fogselyemmel? Fogköztisztító kefékkel? Esetleg valami más módszerrel? Tudom, hogy költői a kérdés, de a hatás kedvéért nem hagyhatom ki. :-) A válasz természetesen 99%-ban az, hogy sehogyan.

Ez egy kicsit olyan, mintha az ablaknak mindig csak a belső oldalát tisztítanánk, aztán pár év múlva csodálkoznánk, hogy miért nem látunk ki rajta rendesen. Pedig mi minden hónapban lemossuk az üveget!

Nem is szeretem azt a kifejezést használni, hogy "fogat mosni". A fogakat nem vadul súrolni kell a fogkefével, ahol érjük őket, hanem gondosan meg kell tisztítani mind az 5 felszínüket!

"Öt felszíne van egy fognak?" - kaphatják fel sokan a fejüket. Igen, öt. Na jó, a frontfogaknak inkább csak négy.

Az egyszerűség kedvéért képeken mutatom meg őket:


Elülső felszín.JPG Hátsó felszín.JPG Belső felszín.JPG

Külső felszín.JPG Rágófelszín.JPG

Kis fantáziával bárki láthatja, hogy fogkefével csak a rágófelszín, a külső- és a belső felszín tisztítható tökéletesen. Nincs az az agyonreklámozott hajlítottnyelű-íveltfejű-cikkcakkossörtés csodafogkefe, ami az elülső- és a hátso felszíneket is tökéletesen tisztítaná. Ezért ott lepedék marad, benne baktériumokkal, amelyek vígan garázdálkodhatnak és fogszuvasodást meg fogágybetegséget okoznak

(Persze ha valakinek minden második foga hiányzik és van elég hely két foga között, akkor más a helyzet, de jó esetben mindenkinek vannak olyan fogai, amelyek érintkeznek egymással :D )

A megoldás kézenfekvő: a fogközöket is tisztítani kell, ezáltal az elülső és a hátsó felszínek is lepedék- és baktériummentesek lesznek. (Jut eszembe: aki még nem tudná, elsősorban nem azért "mosunk" fogat, hogy fehérek legyenek, hanem hogy ne romoljanak el...)

A fogköztisztításra a legelterjedtebb eszköz a fogselyem. Nem egyszerű használni, senki nem szereti használni, és sajnos nem is elég jó a tisztító hatása. Az egyetlen eszköz, aminek a használata is egyszerű és tökéletes a hatása, az a fogköztisztító kefe. Használatát mégsem ajánlom senkinek megelőző fogorvosi vizsgálat nélkül. Többféle méret is létezik, és nem javaslom senkinek, hogy találomra válasszon közülük! Pontosan ahogyan szemüveget sem jó ötlet próbálgatás alapján a Supermarketekben megvásárolni...

Tapasztalataim szerint a legjobb minőségű és méretű fogköztisztító kefék a Solo Stix-ek, melyeket a Solo Profilaxis rendelőkben lehet beszerezni.

a fogdoki

Szólj hozzá!

Címkék: fog fogmosás fogszuvasodás fogselyem SOLO Profilaxis SOLO profilaxis fogköz


2013.12.30. 20:15 A fogdoki

Mennyi ideig kell mosni a fogunkat?

Úgy gondoltam, nem árt tisztázni ezt a kérdést, mivel mindenhol mást lehet olvasni. A legnagyobb elektromos fogkefe gyártója 2 percet ajánl, prospektusokban 3 percet javasolnak, szakemberek gyakran 5 percet mondanak. Akkor most melyiküknek van igaza?

A válasz egyszerű: addig kell mosni a fogunkat, amíg 100%-osan el nem távolítottuk a lepedéket minden fogunk minden felszínéről. Na ez pontosan úgy hangzik, mint a receptekben a következő kifejezések: "fűszerezzük ízlés szerint", vagy: "annyi vizet adjunk hozzá, amíg megfelelő állagú nem lesz a tészta". Én ilyenkor mindig elbizonytalanodom és legszívesebben hagynám is az egész macerás procedúrát a francba:-)

Szerencsére van két biztos otthoni módszer annak eldöntésére, hogy maradt -e lepedék a fogainkon:

Patikákban lehet kapni úgynevezett plakkfestő tablettákat, amelyeket ha szétrágunk és a nyelvünkkel szétkenünk a fogainkon, akkor a lepedéket valamilyen élénk színűre színezik (általában pirosra vagy kékre). Gyerekfogászatokon használják őket, de felnőtteknek sem szégyen tenni egy próbát velük! Megmossuk a fogunkat ahogy máskor is szoktuk, majd elrágjuk a plakkfestő tablettát. Tükörben alaposan megnézzük, maradt -e valahol színes rész a fogainkon. Ha igen, akkor tudni fogjuk, hogy azon a részen jobban oda kell figyelni a fogmosásra, vagy más mozdulatokat kell használni. Előnye a módszernek, hogy valóban kénytelenek leszünk tovább próbálkozni, mert a festék nem kopik le magától :D

És most jön a bombabiztos módszer, amit még gyerekkoromban hallottam egy televízióműsorban egy idős fogorvostól. (Én azóta is ezt a módszert alkalmazom, amikor fogat mosok.) Közel harminc év eltelt, és meglepetésemre ismét ezt a trükköt hallottam egy fogorvos kollegámtól. Ráadásul nem is akárkitől, hanem a SOLO Profilaxis-t megalkotó német szaktekintélytől, Dr. Petersen-től. Egyszerűbb, mint gondolnánk: amikor úgy érezzük, hogy mindenhol megmostuk a fogunkat, húzzuk végig kívül-belül fogainkon a nyelvünket! Különösen figyeljünk azokra a részekre, ahol az ínyünk találkozik a fogunkkal! A jól megmosott, tiszta fogak mindenhol tükörsimák. Ha bármiféle egyenetlenséget érzünk, ott még lepedék van, oda még vissza kell egy kis időre térni a fogkefével.

Összefoglalva mai mondandóm lényegét: ne nézzük az órát fogmosás közben! Mossuk annyi ideig, amíg minden felszínen többször is át nem mentünk, majd ellenőrizzük az eredményt nyelvünkkel! Ha mindenhol sima, akkor abbahagyhatjuk. :-)

Ezzel a fogaink 5 felszínéből hármat meg is tisztítottunk. És mi lesz a maradék kettővel? Legközelebb
elárulom azt is! :-)

A fogdoki

Szólj hozzá!


2013.12.07. 15:11 A fogdoki

Fogkő - a csillogó fogak ellensége

Általában mindenki tudja, hogy mi is az a fogkő, veszélyével azonban kevesen vannak tisztában.

fogko.jpg

Kezdjük az elejéről! Egy fog egészségét két dolog veszélyezteti. Az egyik a jól ismert fogszuvasodás, a másik a fogágybetegség. A fogágybetegség azt jelenti, hogy a fog tartószerkezete (a foggyökereket körülvevő csont és a gyökereket a csonthoz rögzítő milliónyi rostocska) pusztulni kezd. A folyamat viszonylag lassú, fájdalmatlan, sokáig észrevétlen. Hatását illetően viszont sokkal veszélyesebb,mint a fogszuvasodás. Ugyanis ha egy fog kilyukad, akkor betömjük, gyökérkezeljük, koronát készítünk rá, stb. Ellenben ha a fogat tartó szövetek elpusztulnak, azt nehéz regenerálni. Léteznek rá műtéti technikák, ám sikerük nagyrészt a páciens otthoni szájápolási szokásain múlik.

Na de vissza a fogkőhöz!

Sokan nem tudják, hogy a fogkő a fogon maradt lepedékpől alakul ki. Vagyis ha valahol nem sikerült jól megmosni a fogat, ott a lepedékbe beépülnek a nyálban található ásványi sók, ami által  a plakk megkeményedik. Innentől fogva olyan szorosan tapad a foghoz, esetleg  töméshez, koronához, hogy fogmosással már nem távolítható el. Egyre vastagabb lesz, az ételektől el is színeződik. Mivel szerkezete lyukacsos, ezért mindig marad rajta lepedék, benne baktériumok. A baktériumok méreganyagokat termelnek, melyek folyamatosan fertőzik, gyulladásban tartják az ínyt és a fogat rögzítő csontot, rostokat, azaz kialakul a fogágybetegség. Még rosszabb hír, hogy a baktériumok méreganyagai a vérkeringésbe is bekerülnek és folyamatosan fertőzik az egész szervezetet (gócbetegség). Enyhébb esetben hajhullást okoznak, majd sokízületi gyulladást és szívbelhártyagyulladást. Gyakran a magas vérnyomás hátterében is fogászati góc áll. Régóta ismert tény az is, hogy a szívinfarktus kockázatát a fogágygyulladás kb. 60%-kal megnöveli.

Ha valakinek ez még nem elég meggyőző, a kellemetlen szájszagot is a szájban található baktériumok okozzák. A fogágygyulladás nagyon jellegzetes szájszaggal jár együtt. Rossz hír, hogy a szájöblögetők, fogkrémek csak átmeneti gyorssegélyt jelentenek. Mivel a betegség okát nem szűntetik meg, amint abbahagyja valaki, rögtön visszatérnek a tünetek. Sőt, a fogágypusztulás is folytatódik tovább.


Mit tehetünk a fogkő ellen? Legfontosabb az évente legalább kétszeri fogorvosi szájhigiénés kezelés. Ekkor a fogorvos eltávolítja a fogkövet, lesimítja a fog felszíneit, esetleg korrigálja a töméseket, a fogpótlások széleit. Minél simábbak, szabályosabbak ugyanis a fogak, annál nehezebben tapad meg rajtuk a lepedék. A kezelés során az is jól látszik, ha a páciens valahol nem tudja jól tisztítani a fogait. Ekkor a fogorvos speciális eszközöket, fogmosási technikákat javasol a tökéletes fogmosás érdekében. Ugyanilyen fontos az otthoni szájápolás. A fogak egészsége 99%-ban az otthoni szájápolási szokásokon múlik.

Kijelenthetjük, hogy ma Magyarországon az emberek 99,99%-a szenved fogágybetegségben. Sajnos hiába hívom fel rá a páciensek figyelmét, nem foglalkoznak vele. Lényeg, hogy ne fájjon sehol. Az, hogy 60 évesen majd kihullanak a fogaik, az nem baj. Az még messze van.

Véleményem szerint, ha valaki biztosra akar menni, akkor tanulja meg a SOLO Profilaxis-t, mellyel 100%-osan eltávolítható a lepedék és egyben biztosított a megfelelően gyakori fogorvosi ellenőrzés is, vagyis a páciens egy életre védve marad a fogágybetegségtől!

Imét arra buzdítok mindenkit, aki olvassa az írásaimat, hogy amennyiben már fél év eltelt a legutolsó fogorvosi vizsgálata/kezelése óta, mihamarabb jelentkezzen be fogorvosához egy általános kontrollvizsgálatra!

A fogdoki

Szólj hozzá!


2013.12.03. 16:20 A fogdoki

Mit tegyek, ha rossz fogakat örököltem?

Ezzel a mondattal nap mint nap találkozom munkám során. Sajnos nehéz erre a kérdésre úgy válaszolni, hogy ne tapossak a páciens önérzetébe. "Rossz" fogakat ugyanis nem lehet örökölni. Létezik egy öröklődő betegség, az amelogenezis imperfecta, amely azt jelenti, hogy a fogzománc hibásan képződik a fog fejlődése során. Jellemzője, hogy minden fognál egyformán jelentkezik és általában a csontok fejlődése is zavart szenved (kar, láb, koponya, stb.) Ez azonban szerencsére elég ritka. Így néz ki:

amelogenezis imperfecta.jpg

A következő, amit ha nem is öröklünk, de a fog fejlődése során alakul ki, az a rágófogak "tetején" található kis barázdák formája, mélysége.  A fogszuvasodás kialakulásának ez az egyik helye. Ha kellően mélyek és vékonykák a barázdák, a fogkefe sörtéi nem érnek le az aljukig, így ott lepedék és szuvasodást okozó baktériumok maradnak. Csak idő kérdése, hogy mikor lesz belőle tömést igénylő "lyuk". Nagy nagyítással így néz ki a barázdák és a fogkefesörték viszonya:
Fogkefe sörte - barázda.png

Ez ellen könnyű védekezni barázdazárással és a mai gyerekeken szerencsére elég gyakran el is végezzük ezt. Folyékony tömőanyagot folyatunk a barázdák mély részeibe, melyek így tisztíthatóvá válnak. Nem lesz lepedék, nem lesznek baktériumok, nem romlik el a fog. Sokan nem tudják, hogy ezt felnőtt korban is meg lehet tenni!

A leggyakoribb azonban a két fog között kialakuló "lyuk". Ez minden fogközben kialakul, amelyet nem tisztítunk megfelelő méretű fogköztisztító kefével. (Éppen ez adja a lényegét az általam is tökéletesnek tartott SOLO Profilaxis rendszernek). Vagyis ha valaki csodálkozva azt kérdezi, hogy annak ellenére, hogy rendszeresen mos fogat, miért lyukadnak ki a fogai, akkor  csak visszakérdezek, hogy a fogközeit hogyan tisztítja. Kb. 95%-ban "sehogy" a válasz. Ezek után egy kis hatásszünetet tartok, és a páciens máris rájön, hogy itt követi el a hibát.

Így hát  nehéz udvariasan válaszolni a címben feltett kérdésre, mert először is azt kell a beteggel megértetnem, hogy gyakorlatilag lehetetlen rossz, romlékony fogakat örökölni, és ha tömegesen romlanak a fogai, annak az egyetlen oka a nem megfelelő otthoni fogápolás. Betömhetem én a fogait, leszedhetem a fogköveit, ha otthon nem tisztítja a fogait 100%-osan és nem jön vissza hozzám legalább félévente ellenőrzésre, újra és újra ki fognak lyukadni a fogai. Sajnos ezt elhanyagolhatóan kevesen szívlelik meg. Sértésnek veszik, hogy azt mertem állítani, hogy nem tudnak fogat mosni, vagy csak egyszerűen nem veszik komolyan. Kényelmesebb azt gondolni, hogy: "A fogorvos nem ért ehhez, nekem az egész családomban mindenkinek gyengék a fogai", mint megkérdezni: "Mit tehetek, hogy megelőzzem a fogszuvasodást?" Pedig nálunk van a válasz és a megfelelő eszközök is. Tudunk segíteni, hogy többé ne kelljen a fúró hangját hallghatni...

A fogdoki

Szólj hozzá!

Címkék: fog fogmosás fogszuvasodás szuvasodás barázdazárás amelogenezis imperfecta SOLO Profilaxis SOLO profilaxis


2013.11.30. 20:56 A fogdoki

Egészségesek a fogaim. Vagy mégsem?

Minden kedves olvasó tegye a kezét a szívére: Mikor járt utoljára fogorvosnál és mi volt a látogatás célja? Amennyiben a válasz: kevesebb mint fél éve és általános ellenőrzés miatt, akkor nagyon boldog vagyok. Sajnos a betegek döntő többsége csak akkor jelentkezik nálam, amikor már valmiféle panasza van. A két legtipikusabb panasz: "Napok óta fáj a fogam" és: "Letört a fogam". Az állítólagos "fogletöréssel" kapcsolatban van mit tisztázni, ezért következő bejegyzésemet ennek a témának fogom szentelni.

No de maradjunk az eredeti témánál! Attól, hogy nem fáj valakinek a foga, nem érez vagy lát lyukat a fogain és nem vérzik az ínye, még nem biztos, hogy minden tökélesetesen rendben van a szájában és nem zajlik valami alattomos folyamat szépen csendben a háttérben. Sőt. Ha valaki csak fogkefét és fogrémet, esetleg pluszban még szájöblögetőt használ fogai tisztításához, 100%-os valószínűséggel található fogszuvasodás és fogágygyulladás a szájában, több helyen is.

A legveszélyesebb betegség a "rejtett", két fog közötti szuvasodás, melyet szeretnék a szemléletesség kedvéért képeken is bemutatni. A fotókon látható fogak teljesen egészségesnek ítélt fogak voltak, melyeket fogszabályozási okokból távolítottam el (az most nem számít, hogy tömöttek voltak).

Az első képen azt láthatjuk, hogy a fogak látható felszínei teljesen egészségesek (még egyszer hangsúlyozom, hogy a korrekt töméssel ellátott fogak egészségesnek tekintendőek). A kis barna pöttyök szintén nem veszélyesek. Hogy miért, azt most nem részletezném, későbbi bejegyzéseimben majd kitérek efféle esetekre is.

Fogas Kép 003 jó.jpg

A második fotón a fenti képen szereplő fogak láthatóak, csak elforgattam őket, így most azok a felszínek látszanak, amelyek a szomszédos fogak felé néztek, vagyis "láthatatlanok" voltak. Mindhárom fogon határozott szuvasodást látunk. Élőben ezek már fizikailag is 0,5-1 mm mély lyukak.

Fogas Kép 004 jó.jpg

És pontosan ez a válasz arra, hogy miért erőltetjük mi, fogorvosok a félévenkénti ellenőrző vizsgálatokat. A benyilazott lyukak nagyon gyakran panaszmentesek. Nem fájnak, nem látszanak, érzékenységet is csak viszonylag előrehaladott állapotukban okoznak. A fenti elváltozások még kis beavatkozással (értsd: kevés fúrással, kis töméssel) kezelhetőek. Az idő előrehaladtával azonban a lyukak egyre nagyobbak lesznek, s előbb-utóbb  panaszt okoznak. (Fordítom: "Letört a fogam" és/vagy "Napok óta fáj a fogam".) Ekkor már az esetek nagy részében egyedül a gyökérkezelés mentheti meg az elhanyagolt fogakat.

Az utolsó esetben egy extrém (de korántsem ritka!) esetet mutatok be. Na, ezt a fogat nem fogszabályozás miatt kellett eltávolítanom :D

Fogas Kép 007 jó.jpg Fogas Kép 008 jó.jpg Fogas Kép 010 jó.jpg

A fenti fog "boldog" tulajdonosa iszonyatos fogfájásról panaszkodott, melyet nem értett, hiszen a fogán nem látott lyukat (1.lép). (A baloldali csücskön látható csepp alakú zománchiány a fogeltávolítás során keletkezett.) Nekem nem kellett sokáig keresnem a fájdalom okát (2.-3. kép). Ekkora lyuk nem 1-2 hónap alatt alakul ki, vagyis a  fenti beteg is megúszta volna egy apró töméssel, ha félévente ellenőrizteti a fogait!


Minden rosszindulatot félretéve remélem, hogy azon kedves olvasóim, akik fél évnél régebben voltak utoljára fogorvosnál, most hanyatt-homlok keresik elő fogorvosuk telefonszámát, hétfő reggel kapják telefonjaikat és mielőbbi ellenőrző vizsgálatért alkudoznak az asszisztensnővel ;-)

A fogdoki

Szólj hozzá!


2013.11.27. 22:52 A fogdoki

Kérem a következőt!

Üdv minden kedves olvasómnak!

A névből ítélve nem lesz meglepetés, ha azt mondom, hogy a fogászat, fogápolás témájával kapcsolatos gondolataimat szeretném megosztani a nagy nyilvánossággal.

Magamról annyit, hogy 10 éve dolgozom fogorvosként. Ebben a 10 évben rengeteg tapasztalatot szereztem. Amit nem tudok megszokni és amibe nem tudok beletörődni, az a közömbösség - vagy keményebben nevezhetném hanyagságnak is - ahogyan az emberek a fogaik egészségével szemben viseltetnek.

Na ez rögtön jó nagyívű mondatnak sikeredett, pedig a célom pontosan az, hogy az átlagemberhez szólva megmutassam, miért is érdemes odafigyelni a fogainkra. Kerülni fogok mindenféle tudományoskodást, szakzsargont. Nem kollégáknak írom a blogomat, hanem az utca emberének - vagyis mindenkinek. Főként az állandóan visszatérő problémákat próbálom körbejárni, mert a pácienseim nagy részénél azt tapasztalom, hogy kevés ismeretük van a fogászattal kapcsolatban. Így, a nyugati páciensekkel ellentétben, a fogászati rendelő szemükben maga a kínzókamra, mészárszék, ahová az ember csak akkor teszi be a lábát, ha már napok óta gyötri a fogfájás. Eleinte ezen túllendültem, mostanra azonban egyre inkább elszomorít, hogy jórészt fölöslegesen dolgozunk, mert ha az otthoni odafigyelés hiányzik, a legszebb tömés és pótlás is pár év alatt tönkremegy. Pedig nem is olyan nagy dolog egy picit odafigyelni a szájunk belsejére is.

Azt remélem, hogy az írásaim alapján néhányan magukra ismernek, és ahelyett, hogy megsértődnének, inkább ösztönzést kapnak tőlem és próbálnak változtatni szokásaikon és hozzáállásukon.

Természetesen nagyon szívesen veszek mindenféle hozzászólást és kritikát. Kérdésekkel is lehet bombázni, mindenkinek válaszolok a legjobb tudásom alapján :-)

Csatolják be és állítsák feszesre biztonsági öveiket... vagyis inkább ... kérem foglaljanak helyet a kezelőszékben, hamarosan kezdünk! :-)

A fogdoki

3 komment


süti beállítások módosítása