Általában mindenki tudja, hogy mi is az a fogkő, veszélyével azonban kevesen vannak tisztában.
Kezdjük az elejéről! Egy fog egészségét két dolog veszélyezteti. Az egyik a jól ismert fogszuvasodás, a másik a fogágybetegség. A fogágybetegség azt jelenti, hogy a fog tartószerkezete (a foggyökereket körülvevő csont és a gyökereket a csonthoz rögzítő milliónyi rostocska) pusztulni kezd. A folyamat viszonylag lassú, fájdalmatlan, sokáig észrevétlen. Hatását illetően viszont sokkal veszélyesebb,mint a fogszuvasodás. Ugyanis ha egy fog kilyukad, akkor betömjük, gyökérkezeljük, koronát készítünk rá, stb. Ellenben ha a fogat tartó szövetek elpusztulnak, azt nehéz regenerálni. Léteznek rá műtéti technikák, ám sikerük nagyrészt a páciens otthoni szájápolási szokásain múlik.
Na de vissza a fogkőhöz!
Sokan nem tudják, hogy a fogkő a fogon maradt lepedékpől alakul ki. Vagyis ha valahol nem sikerült jól megmosni a fogat, ott a lepedékbe beépülnek a nyálban található ásványi sók, ami által a plakk megkeményedik. Innentől fogva olyan szorosan tapad a foghoz, esetleg töméshez, koronához, hogy fogmosással már nem távolítható el. Egyre vastagabb lesz, az ételektől el is színeződik. Mivel szerkezete lyukacsos, ezért mindig marad rajta lepedék, benne baktériumok. A baktériumok méreganyagokat termelnek, melyek folyamatosan fertőzik, gyulladásban tartják az ínyt és a fogat rögzítő csontot, rostokat, azaz kialakul a fogágybetegség. Még rosszabb hír, hogy a baktériumok méreganyagai a vérkeringésbe is bekerülnek és folyamatosan fertőzik az egész szervezetet (gócbetegség). Enyhébb esetben hajhullást okoznak, majd sokízületi gyulladást és szívbelhártyagyulladást. Gyakran a magas vérnyomás hátterében is fogászati góc áll. Régóta ismert tény az is, hogy a szívinfarktus kockázatát a fogágygyulladás kb. 60%-kal megnöveli.
Ha valakinek ez még nem elég meggyőző, a kellemetlen szájszagot is a szájban található baktériumok okozzák. A fogágygyulladás nagyon jellegzetes szájszaggal jár együtt. Rossz hír, hogy a szájöblögetők, fogkrémek csak átmeneti gyorssegélyt jelentenek. Mivel a betegség okát nem szűntetik meg, amint abbahagyja valaki, rögtön visszatérnek a tünetek. Sőt, a fogágypusztulás is folytatódik tovább.
Mit tehetünk a fogkő ellen? Legfontosabb az évente legalább kétszeri fogorvosi szájhigiénés kezelés. Ekkor a fogorvos eltávolítja a fogkövet, lesimítja a fog felszíneit, esetleg korrigálja a töméseket, a fogpótlások széleit. Minél simábbak, szabályosabbak ugyanis a fogak, annál nehezebben tapad meg rajtuk a lepedék. A kezelés során az is jól látszik, ha a páciens valahol nem tudja jól tisztítani a fogait. Ekkor a fogorvos speciális eszközöket, fogmosási technikákat javasol a tökéletes fogmosás érdekében. Ugyanilyen fontos az otthoni szájápolás. A fogak egészsége 99%-ban az otthoni szájápolási szokásokon múlik.
Kijelenthetjük, hogy ma Magyarországon az emberek 99,99%-a szenved fogágybetegségben. Sajnos hiába hívom fel rá a páciensek figyelmét, nem foglalkoznak vele. Lényeg, hogy ne fájjon sehol. Az, hogy 60 évesen majd kihullanak a fogaik, az nem baj. Az még messze van.
Véleményem szerint, ha valaki biztosra akar menni, akkor tanulja meg a SOLO Profilaxis-t, mellyel 100%-osan eltávolítható a lepedék és egyben biztosított a megfelelően gyakori fogorvosi ellenőrzés is, vagyis a páciens egy életre védve marad a fogágybetegségtől!
Imét arra buzdítok mindenkit, aki olvassa az írásaimat, hogy amennyiben már fél év eltelt a legutolsó fogorvosi vizsgálata/kezelése óta, mihamarabb jelentkezzen be fogorvosához egy általános kontrollvizsgálatra!
A fogdoki
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.